Megnyitó: 2015. augusztus 2., 19:30
Kiállitók és közreműködő művészek:
Erdős Virág, kortárs magyar költő, író, drámaíró
Zuzana Hrušková, kortárs szlovák fotó, film és képzőművész
Dégi János, színész, rendező és író
Grant Livesay, amerikai zenész
Kepes János, matematikus-nyelvész végzettségű műfordító
A megemlékező-kiállitás keretében egy 35 perces performaszt láthatunk, melyben Erdős Virág szövegének, Zuzana Hrušková alkotásainak, Grant Livesay zenéjének dialógusát Dégi János és Kóczé Angéla közvetíti.
Bevezetőt mond Szász Anna Lujza, Gallery8 kuratóriumának tagja.
Augusztus 2-a Pharrajimos, a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. 1944. augusztus 3-ára virradó éjjel számolták fel a nácik az auschwitz-birkenaui lágerben kialakított, úgynevezett „Zigeunerlager”-t. Történelmi bizonyitékok és személyes elbeszélések alapján a tábor története itt ért véget. Több száz munkaképes cigányt más táborokba vittek, s azokat, akiket nem tudtak „hasznositani”, halálra itélték. Augusztus 2-án éjszaka az SS körülvette a tábort, kutyákkal és fegyverekkel félemlitették meg a többségében német és osztrák romákat és szintiket, s majd’ háromezer embert teherautókon a krematóriumokhoz szállitottak. Szemtanúk elmondása alapján kétségbeesetten ezt kiabáltak: "Német állampolgárok vagyunk! Nem csináltunk semmi rosszat! Élni akarunk!"
Ezen a napon a megszokottól eltérő módon szeretnénk megemlékezni a roma holokauszt áldozatairól, fejet hajtani azok előtt, akik túlélték a háláltáborok náci üldöztetést, és résztvétet nyilvánitani hozzátartozóiknak.
A Pharrajimos, egyrészt egy specifikus történelmi eseményt nevesít: a romák elpusztitását a nácik és kollaboránsaik által a második világháborúban. Másrészt, a kifejezés jelentéséből adódóan – „elpusztítás, elnyeletés” –értelmezhetjük úgy is mint az emberek által okozott összes szenvedés megjelölését. Amig az előbbi értelmezésben egy rögzitett, szinte elbeszélhetetlen történelmi eseményre emlékezünk, addig az utóbbiban mi magunk is szemtanúi és hozzájárulói vagyunk a romák faji alapú kirekesztéséhez és lelkük lassú haláláért a mindennapokban.
A megemlékezésen túl szolidaritásra hívunk benneteket, hogy vállaljatok közösséget a legelesettebbekkel, a legkiszolgáltatottabbakkal, akikkel ma még ki lehet állni, akikért ma még meg lehet szólalni, akiket ma még meg lehet védeni...
Erdős Virág érzékeny verseiból egy 35 perces dialógust raktuk össze, melynek időszerűsége egyre fájóbb. Tökéletes kor- és kórkép, lendületes, félelmetes, szívbemarkoló, tragikus és humoros arról az országról ahol:
„... büntetnek és
feloldoznak
felnyomnak és
leorkoznak
lenegróznak
lefekáznak
dögevőznek
dakotáznak
nem is szabad
koznak
lekátrányo
soznak
alád tesznek
eléd állnak
szeretettel
szegregálnak”
(részlet Erdős Virág: Katalinka szállj el című verséből)
Ezek a sorok a mindennapjainkról szólnak: döntéseinkről, félelmeinkről, csalódásainkról, gyávaságainkról, irigységeinkről, hazugságainkról. Mindarról, ami körül vesz bennünket mostanság. A 13 versrészlet különös egységet alkot és egy furcsa érzést közvetít. Egyrészt, hogy miért érzik ma is sokan az „elpusztítás, elnyeletés” erejét, másrészt, hogy miért kell most elmenni, illetve miért nem lehet valójában elmenni Magyarországról.
Dégi János és Kóczé Angéla dialógusa ezekkel a dilemmákkal néz szembe Erdős Virág versein, Grant Livesay zenéjén és Zuzana Hrušková alkotásain keresztül.
A Pharrajimos nem róluk szól: belőlünk.
Kurátor: Kóczé Angéla, szociológus
Köszönet: Junghaus Timea, Szász Anna, Baki Júlia, Szilágyi-K Ágota, Balogh Tibor, Gallyas Gyula, Balogh Lídia
Képfeliratok
Kurátori koncepció |